Vízpazarló világ

A víz világnapját 1993 óta minden év március 22.-én tartják meg. A nap célja, hogy felhívják a figyelmet a tiszta víz fontosságára, illetve az édesvízkészletek veszélyeztetettségére. A világnapot az 1992-ben megtartott nemzetközi Környezet és Fejlődés konferencián fogadták el az ENSZ javaslatára Rio de Janeiróban.

A gyakran kék bolygóként is emlegetett Földön meglepően kevés az édesvíz. Ha a Föld vízkészletét összegyűjtve egy gömbbe zárjuk, láthatóvá válik a víz-Föld aránya. A kék gömbbe zárt, a Földön fellelhető összes víz mennyiségnek mindössze 2-3%-a édesvíz, és csak a harmada van olyan formában, ami könnyen hozzáférhető az emberiség számára. Kétszer gyorsabban nőt a vízfelhasználás elmúlt száz évben, mint a Föld népessége. Az édesvízkészlet, ami fogyasztásra alkalmas csupán a víz 1%-át teszi ki. Ebből az 1%-ból kell itatni állatainkat, termelni élelemnövényeinket, előállítani fogyasztási cikkeinket, ugyanakkor használjuk ivásra, fürdésre, úszómedencéink feltöltésére, utak locsolására. Komoly verseny folyik a használható vízért.

Forrás: http://www.erdekesvilag.hu

Nemcsak az édesvízkészlet okozza a Föld édesvízkészletének csökkenését, a környezetszennyezés, talaj- és vízszennyezés, éghajlatváltozás, változó életstílus és a gazdasági növekedés is egyaránt veszélyezteti. Takarékoskodás céljából érdemes mérni a vízhasználatunkat, hogy minél több vizet megspórolhassunk.

Forrás: https://olkt.hu

Ökológia lábnyommal a vízhasználat is rendelkezik (a vízhasználat egy adott idő alatt elfogyasztott (elpárologtatott) és/vagy beszennyezett víz mértéke). A vízlábnyom kiszámítható akármilyen vállalatra (iparág, magánvállalat, állami vállalat), vagy fogyasztói csoportra (nemzet, város, család, fogyasztók, személy). Az egyén, a közösség, vagy egy üzletág vízlábnyoma megmutatja mindazt az igénybe vett vízmennyiséget, amennyit közvetlenül elfogyaszt és amennyit az előállított termékek, alkalmazott szolgáltatások előteremtéshez elhasznált.

A fejlett országok közt ökonomikus vízfelhasználónak tartó Németországban élő lakosra naponta átlagosan pusztán 124 liter közvetlen vízfogyasztás jut, vagy ivóvízként és háztartásban, a vízlábnyomra viszont közvetett fogyasztása miatt a napi 5000 litert is eléri.

Az országok rendelkeznek külső, illetve belső lábnyommal. A belső a hazai forrásokból nyert víz mennyiségére irányul, a külső, pedig, hogy az importált termékek mennyi víz felhasználásával készültek a gyártó országban, illetve mennyi vizet kellett alkalmazni a szállításhoz (például Japán vízlábnyoma fejenként évi átlaga 1300 köbméter, de ennek a mennyiségnek a 77%-a más idegen országból származik).

Forrás: https://waterfootprint.org/en/

A vízlábnyom zöld, kék és szürke vízből áll össze. A zöld víz a földben nedvességként tárolt csapadékvíz, a kék víz friss felszín alatti és fölötti víz termékek, vagy szolgáltatások felhasználásához, a szürke víz, pedig azt a szennyezett vízmennyiséget jelenti, amely a termékkel, vagy szolgáltatással kapcsolatban keletkezik.

Forrás: http://fna.hu

A közvetített vízfogyasztás nagy mértékben megnöveli a vízlábnyomunkat (például 1 kilogramm marhahús átlagosan 13.000 liter vizet igényel az állat etetésétől az emberek élelméig.

Termék neve Termék mennyisége Az előállításhoz szükséges
vízmennyiség
marhahús 1 kilogramm 13.000 liter
tej 1 pohár 200 liter
kávé 1 csésze 140 liter
kenyér 1 szelet 40 liter
alma 1 darab 70 liter
hamburger 1 darab 2400 liter
farmernadrág 1 darab 8000 liter
mikrochip 1 darab 32 liter
Összehasonlításként 1 csésze kávé 140 liter víz szükséges az előállításához, ami egy fürdőkádnyi víznek felel meg.
Forrás: http://fna.hu

Naponta egy fejlett országban élő ember körülbelül 2-3 liter vizet iszik, és napi (átlagos) élelmiszer-szükségletének kielégítéséhez közvetve és közvetlenül 3000 liter vízre van szüksége naponta (átlag 1 literre kalóriánként ), ide tartozik a mosogatás, mosás, mosakodás, vécéöblítés, locsolás, autómosás stb. vízfogyasztása is.

Hazánkban személyenként átlag napi 110 liter vizet fogyasztunk, ásványvízből 121 litert, vízlábnyomunk ehhez képest kedvező, napi 2055 liter. Magyarország ivóvizét 94-95%-ban felszín alatti vizekből tudja nyerni. A talajvíz, azaz az első vízadó réteg vizei azonban már több térségben szennyezetté váltak és a mélyebben fekvő réteg- és karsztvizekben is megjelentek a szennyeződések és ez korlátozza használhatóságukat.

A vízforrások iránti kereslet folyamatosan növekedik világszerte. Míg napjainkban közel 50 ország küzd vízhiánnyal, az emberiség 36%-a él vízhiányos régiókban, az évszázad közepére több mint a fele fogja megismerni a vízmentes körülmények közti életet, 2050-re pedig az  elsivatagosodás jelensége körülbelül 100 országban 1 milliárd ember megélhetését fogja fenyegetni. A bővülő népesség, a növekvő élelmiszer- és energiaigény csak fokozni fogja a vízhiányt, ami 2050-re a világ gabonatermelésének közel a felét veszélyezteti, és egyre több ember kényszerülhet lakóhelye elhagyására.

A vízhiány a városokat is fenyegeti (Fokváros lesz a világ első nagyvárosa), ahol a városvezetés kénytelen lesz elzárni a vízcsapokat, mivel fogytán a víz. Márpedig 2030-ra a világ növekvő népességének 70-75%-a lesz városlakó.

Forrás: https://hazipatika.com

Ha 1 milliárd fogyasztó mindegyike 2 új pamutpólóval kevesebbet vásárolna évente, az így megtakarított víz árával 4,6 millió ember éves élelmezését lehetne fedezni.

Amennyiben tele tankoljuk az autónkat, ne feledjük, hogy minden liter üzemanyag előállításához 13 liter vizet használnak fel, ezért autókölcsönzéssel, kerékpározással, tömegközlekedéssel és üzemanyag-takarékos járművekkel nemcsak energiát, hanem vizet is megtakarítunk.

Forrás: http://fna.hu/mittehetsz/vizlabnyom https://waterfootprint.org/en/