„Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”

Létünk alapja az élővilág változatosságának megőrzése, erre figyelmeztet a 29. magyar és a 49. világméretű Föld napja, melynek kiemelt tematikája a biológiai sokféleség megőrzése. Agyonnyomjuk a vadvilágot, túlfogyasztunk és túlterjeszkedünk, ezt indikálja évről évre a WWF Élő bolygó jelentése. Az emberiség beavatkozása a természet évezredes egyensúlyába veszélybe sodorja a vadonélők, köztük a beporzó rovarok, növények létét. A biológiai sokféleség csökkenésének 60%-ért étrendünk, pontosabban az állatok takarmánya felel.

Forrás: Puskás Réka rajza

Az első Föld napján, Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban (és az országon túl is) fontos változásokat foganasítottak. Az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre.

Húsz évvel később Denis Hayes a barátaival, az ökológiai válság jeleit (a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szennyezettségét stb.) látván a közös felelősségre hívják fel a figyelmet a környezet évtizedenkénti romlására.

Ennek érdekében Denis Hayes és barátai 1989-ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a Föld minden országába, hogy a városi tömeg-felvonulásoktól kezdve szabadegyetemi előadásokig, faültetéstől a hulladékok újrahasznosításának megszervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától falusi majálisokig sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját. Több mint 140 ország 200 millió környezetért aggódó polgára, civil szervezetek válaszoltak felhívásukra, és városok, falvak, iskolák, környezetvédő szervezetek mind-mind saját szervezésű programmal, a legkülönfélébb módon tették emlékezetessé és világméretűvé ezt a napot.

1990 óta Magyarországon évről évre egyre többen próbálkoznak (legalább a Föld napján, április 22-én), hogy tesznek valamit ennek érdekében: fát ültetnek, rajzpályázatot hirdetnek, környezeti vetélkedőt, patak- és falutakarítást szerveznek, valamelyik zöld szervezethez csatlakoznak, vagy saját szervezetet alapítanak.

Mit is tehetünk a Földünk védelméért? Sok a teendő, amit sosem késő betartani, a lényeg, hogy ne várj másokra, a szomszédra, az iskolára, a döntéshozókra.

Pihentesd az autódat!

Forrás: http://elit.fitomed.hu

Hetente legalább háromszor mondj le az autóról, szervezd úgy a napod, hogy gyalog, rollerrel, bringával vagy tömegközlekedéssel érd el úti céljaidat. Egészségednek is jót tesz. Többet mozogsz, és kevesebb egészségkárosító szmog és veszélyes apró szemcsés szálló por kerül a levegőbe. A légkört is melegíti. Egyetlen liter benzin vagy dízel üzemanyag elégetése átlag 2,5 kg-mal növeli szénlábnyomunkat (A szén-dioxid-, egyszerűbben karbon-, illetve szénlábnyom az emberi tevékenység környezeti hatásának egyik mércéje). A karbonlábnyom azt szemlélteti, hogy mondjuk egy ember életmódja, egy termék életciklusa, egy vállalat tevékenysége mennyi közvetlen és közvetett üvegházgáz-kibocsátással jár. Mértékegysége a szén-dioxid-egyenérték (CO2e), ami az összes üvegházhatású gáz (metán, dinitrogén-oxid, F-gázok stb.) kibocsátását magában foglalja. Minél nagyobb valamilyen cselekedet vagy egyén, közösség, társadalom karbonlábnyoma, annál nagyobb annak felmelegítő hatása az éghajlatra). Egy 5 kilométeres autózás személyenként 10-szer több ártalmas kibocsátással jár, mint egy busznak az útja, és huszonötször többel a vonatozásnál.

Nejlonzacskó? Nem kérek köszönöm.

Forrás: https://noklapja.nlcafe.hu

Amíg elfogadjuk addig gyártják és sokáig velünk marad 1,3 millió fogy naponta csupán Magyarországon. Kinek jó ez? Ne fogadj el nejlonzacskót, ezzel sokat tehetsz. Átlag 20 tasakot még egy tudatos vásárló is összehozhat egy héten, ha kicsit engedékeny. Vászontáska, kosár, textiltasak kenyérnek, péksüteménynek. Ételt vásárolj csomagolásmenteset, frisset a piacon vagy közeli termelőtől, és ne az áruházi túlcsomagolt, félkész vagy készételeket válaszd, így csökkentheted a szénlábnyomod.

Éheztesd a kukádat!

Forrás: https://nextstop.hu

Ételt a szemétbe? Én aztán soha… De akkor honnan kerül a szemétbe minden évben 100 millió tonna élelmiszer csak az EU-ban? És emiatt tömérdek üvegházgáz a légkörbe feleslegesen? Persze nem csak a fogyasztók miatt. Tény azonban, hogy a kidobott étel 42%-a a háztartásokból kerül ki. Ebből is látszik, hogy célszerű a házunk táján kezdeni. Kezdjük koplaltatni a kukát!

Komposztálj!

Forrás: http://www.kvvm.hu

A kukába dobott szerves hulladék lebomlásakor klímagyilkos metán kerül a légkörbe. Ne dobjuk ki, komposztáljuk nem csupán kertes házban lehet! A hazai háztartási hulladék szinte 30%-a szerves hulladék. Komposztálni már többszintes társasházakban is lehet. A települési, kerületi közös komposztszigeteken is várják a komposztnak valót. Ne égess, komposztálj (egy kupac avar 6 órás égetése = 250 busz 24 órás folyamatos közlekedésével felel meg).

Válts szelídebb szerekre!

Forrás: https://starity.hu

Négyféle vegyi anyag épp elég! Szódabikarbóna, mosószóda, ecet, fehérítő-folttisztító só. Ha váltunk, sokat megtakaríthatunk. Olcsóbb, a csomagolása és környezetkímélőbb is. Sok-sok vegyi anyagtól szabadítjuk meg magunkat és környezetünket. A szelíd szerekből nem kerül a vizekbe (onnan meg vissza az ivóvízbe) a hormonháztartásra kifejtő anyag, nem lebomló, a szervezetben felhalmozódó vegyi összetevő.

Fogyassz kevesebb húst!

Forrás: https://lessismore.greenpeace.org/hu

Egy ember heti egy húsmentessel nappal (pontosabban, ha aznap nem eszik semmi állatit) 4 kilogrammal kevesebb üvegházgázt bocsát a légkörbe, amennyiben csak a húst, felvágottat hagyja el, akkor aznap átlag 2 kilogrammal lecsökkenti szénlábnyomát.

Heti háromszor vegán táplálkozz!

Forrás: https://hellobaby.hu

A felmelegedés visszafordíthatatlan, célszerű alkalmazkodnunk időben. Ez csak fogyasztásunk ésszerűsítésével lehetséges. A klímabarát tányéron épp elegendő a fehérje. Ezt nagymamáink még tudták: hetente háromszor (hétfőn, szerdán és pénteken) húsmentesen főztek! Heti 3 húsmentes nappal évi 600 kilogrammal kerül kevesebb ártalmas gáz a levegőbe fejenként, ha jól csinálod, karcsúsít.

Fogyassz több hüvelyest!

Forrás: http://fna.hu

Klímabarát, olcsó, egészséges és sokféleképpen felhasználható a fehérjében, rostban, vasban, cinkben gazdag babok, borsók, csicserik, lencsék ciklikus fogyasztásával sokat tehetsz a klímaváltozás lassításáért és egészségedért. A világ hústermelése közel kétszer annyival nőtt az utóbbi 40 évben, mint a Föld népessége. Ez nemcsak a környezetet, de egészségünket is megterheli. A hüvelyesek a húsokkal ellentétben fenntarthatóan termeszthetők, és kétszer-háromszor annyi fehérjét tartalmaznak, mint a búza, a rizs, és ötször jutányosabb fehérjeforrások, mint a tej.

Igyál csapvizet palackozott helyett!

Forrás: http://www.maviz.org

Kizárólag Magyarországon évente 1,2 milliárd liter ásványvíz fogy, ez körülbelül 45 000 tonnányi műanyag flakon. A műanyagba, aludobozba, papírdobozba csomagolt üdítőkről, sörről, további alkoholos italokról nem is beszélve. Rengeteg energiát, vizet és nyersanyagot emészt fel ezek gyártása, szállítása, a hulladék eltüntetése. Figyelj vízlábnyomodra. Igyunk csapvizet, sokkal olcsóbb (az ásványvíz literenként ára átlagosan 100 Ft, a csapvízé legfeljebb 1 Ft). Főzzünk teákat hűvös időben, csavarjunk friss gyümölcs- és zöldségleveket, főzzünk házi szörpöket. (Csak akkor vegyünk csomagolt vizet, ha környékünkön a csapvíz nitráttal, arzénnel, avagy egyébbel szennyezett). Havonta fél kilóval lesz nehezebb az a tizenéves, aki minden nap 3,3 dl cukros üdítőt iszik.

Tarts 50 kilométeres diétát!

Forrás: https://welovebalaton.hu

Ne a kalóriákat csökkentsd, hanem a kilométereket, hogyha az alapvető élelmiszereink legalább 60-70%-át közvetlen környezetünkből, lehetőleg az 50 kilométeres körön belül termeltekből szerezzük be, azzal egészségünket és az éghajlatot is védjük. Kevesebb élelmiszer-kilométer, kisebb szénlábnyom, ráadásul még a helyi termelők is megélnek. Kérdezz, barátkozz a termelőkkel. Figyeld a Szedd magad! akciókat. A felesleget tartósítsd (aszalás, befőzés, fagyasztás stb.) télire. A távolról szállított trendi ételek tönkreteszik a környezetet.

Ültess fákat a Földnek!

Forrás: https://www.fokert.hu

A fák segítenek, lelassítják a klímaváltozást. Évente több mint 15 milliárd fával fogyatkozik a Föld erdőállománya az erdőirtás, a földhasználat megváltozása, a városiasodás és a rossz erdőgazdálkodás eredményeképp. Fákat a Földnek nemzetközi felhívás célja, hogy 2020-ra, az 50. Föld napjára 7,8 milliárd fát ültessünk világszerte. Egy ember egy fát, mert addigra legalább 7,8 milliárdan élünk a Földön. 15 milliárd fogy évente = 7,8 milliárdot ültessünk 5 év alatt. Mikor, mit, hova és milyet? Segítünk. Gyümölcsfa, dió, meggy, alma, barack… a legjobb, mert nemcsak árnyat, enni is ad. Ha nem ültethetsz, akkor segíts nekik, mialatt megnőnek.

Ne hagyd parlagon a balkont, ültess haszonnövényeket!

Forrás: https://hobbikert.hu

2015. a talaj éve volt, anélkül nincs élelem. Hasznodra válik, ha megtapasztalod, hogy a paradicsom, az eper, a futóbab, a fűszernövények, illetve a csilipaprika mit kíván, hogy sokat és jót teremjen. Termő illatos balkon – belevágsz? Ha van kerted, tuján kívül mást is ültess, kísérletként kezd a kert egyik sarkában egy kis veteményessel, gyümölcsfákat is ültess. A városlakók csatlakozzanak egy közeli közösségi kerthez.

Ünnepelj zölden!

Forrás: http://www.exastudio.hu

Ne tárgyakat, magadat add. Ajándékozd azt, amihez igazán értesz. Például, abban az esetben jól tudsz barkácsolni, készíts egyedi polcot, madáretetőt, komposztládát, vagy varrj régi farmerből táskát, süssél-főzzél ajándékba, készíts szaloncukrot vagy pikáns lekvárt. Adhatsz ajándékozás alóli felmentést is, vagy együtt töltött értékes időre, például közös vacsorára, társasjátékozásra, egész napos kirándulásra szóló ajándékutalványt, belépőjegyet, bérletet múzeumba, színházba, koncertre, könyvtárba, állatkertbe, uszodába. Kisgyerekeseknek pedig fél-egy napra vagy egy hétvégére érvényes gyerekvigyázó kártyát. Ünnepek folyamán 15%-kal több szemét kerül a kukákba, ezek döntően csomagolási hulladékok. Tárgyakat csomagolj kreatívan asztalkendőbe, színes sálba, régi újságba, üvegbe, cipődobozba, régi kézibőröndbe. Gyerekeknek játékot műanyag helyett csak természetes anyagból, szaloncukrot házilag, fenyőfából inkább élőt válassz, természetes festőnövényekkel színezd húsvétkor a tojást, szülinapra adj együtt töltött időt. Karácsonyra, húsvétra készülődve az ételek és tárgyak böjtje egyáltalán nem lemondás, sőt segít áttérni egy egészségesebb és fenntarthatóbb életmódra, étrendre egymásra figyelve, testben és lélekben megújulva az ünnepre.

Föld napja sokak számára nem fontos. Az emberek többsége nem veszi komolyan a figyelmeztető jeleket a klímaváltozással kapcsolatban. Megéri a kényelem, ha gyerekeinktől elvesszük, azt, amin mi is élünk? Ér annyit a kényelem? Nemcsak környezetvédelmi szempontból fontos figyelnünk mind erre, hanem az életünk miatt is. Az időben haladva egyre jobban elkényelmesedünk a tárgyak, elektronikai eszközök használata során. Magunkra tudunk figyelni, akkor figyeljünk a környezetünkre is.

Mindenki maga döntse el a leírtakból mit szeretne és mennyit tud bevállalni környezete védelmében.

Forrás: http://fna.hu/mittehetsz/hetikihivas http://www.fna.hu/tortenetunk/afoldnapja