Itt a farsang, áll a bál!

Farsang. Jelmezes forgatag és jókedv. A farsangi ünnepléseket és mulatozásokat sokan kedvelik. Vannak, akik szívesen és aktívan részt is vesznek benne, míg mások inkább csak lelkes szemlélőként járulnak hozzá az ünnep sikeréhez. Ha azonban megkérdeznénk az ünneplőket, hogy ismerik-e a farsang eredetét, többnyire csak egy fejrázás lenne a válasz.

A farsang név német nyelvterülethez köthető, osztrák-bajor eredetű szó, amelynek első írásos megjelenését többféle dátumhoz is kapcsolják. Első írásos jelentkezését 1283-ból bajor-osztrák adatokból ismerjük. Magyarországban a farsang kialakulása a középkorra tehető, elsősorban német hatás eredményeként.

Forrás: https://korkep.sk

Nyelvészeti magyarázatokkal a farsang végső szógyökere a ‘Fastenschank’, azaz ‘böjti kocsma’ szó, amely többszörös szókapcsolat és átalakulás után nyerte el mai ‘farsang’ formáját.
Ez pedig nyilvánvaló utalás a húshagyó keddre, mert a húsvéti böjti időszak előtt ez volt az utolsó nap, amikor még alkoholos italt lehetett fogyasztani.

Ez az esemény szolgál nem csak a magyar, de több környező ország nyelvében is a farsangot jelölő kifejezés alapjául.

A farsang hossza és naptári zárónapja mozgó ünnepnek számít. Ennek az az oka, hogy bár a farsang világi ünnep és ősi hagyományai a pogány ókorba nyúlnak, mégis keresztény egyházi ünnepekkel van szoros összefüggésben. A farsang vízkereszttől a – húsvétot megelőző negyven napos nagyböjt kezdetéig -, hamvazószerdáig tart attól függően, hogy mikor van húsvétvasárnap.

A farsangi szokások és hagyományok többsége farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd idejére esik, amit mókásan farsang farkának neveznek. A hamvazószerdát (március 6.) követő nap pedig a torkos csütörtök nevet kapta, amikor is a böjtöt felfüggesztve bármilyen finomsággal jóllakhattak az emberek, azonban másnaptól húsvét vasárnapig tilos volt a hús, zsíros étel. Ez a kb. 40 nap a megtisztulás ideje volt, mindenféle vigadalmat tiltottak, még esküvői lakodalom sem lehetett! Gondoljunk csak bele, hogy felértékelődött akkor egy farsangi vigadalom szerepe!   farsang a télbúcsúztatás ünnepe. A farsang, mint sötétséget űző örömünnep, a hétköznapokkal szemben a játék, a móka, vidám táncok, evés-ivás és az álarcos bálok ideje. A legjellemzőbb étel a farsangi fánk, a leggyakoribb szokás pedig a jelmezbe bújás.

Forrás: https://kultography.blog.hu

A bál lényegében társas táncmulatságot jelent, a középkorban jött divatba, de a kor szigorú erkölcsei miatt csak igen lassan. Az első bált 1385-ben VI. Károly és Bajor Gizella menyegzőjének alkalmából rendeztek. Mai formájában a bál XIV. Lajos uralkodása alatt terjedt el és hamarosan egész Európa táncra perdült. Kezdetben az uralkodó joga az udvari bálok rendezése. Az arisztokrácia 1715-ben Párizsban tartotta az első, operában rendezett bált, amelyre a gazdag polgárok is megszerezték a névre szóló és társadalmi rangot jelentő meghívójukat. Széles körben elterjedt szórakozási formává a 19. században vált a bálozás.

Az Európa-szerte elterjedt szokásra Magyarországon már a 16. századból vannak feljegyzések, Cibere vajda és a Konc király játék böjt és a farsang jelképes párviadalát színre hozó dramatikus játék. E században főleg Erdélyben maradt fenn, ahol a farsangi szokások keretében szalmabábokkal is eljátszották a tréfás küzdelmet. Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét jelképezi, Konc király pedig a húsos, zsíros ételeket. Európa nagy részén ismert hit szerint Cibere vajda és Konc király  vízkeresztkor és húshagyókor harcol egymással. Vízkeresztkor Konc király kerül ki győztesen – kezdődik a farsang –, húshagyókedden Cibere vajda győz, vagyis a böjt veszi át a hatalmat a farsangi konctól.

Cibere vajda és Konc király
Forrás: https://netfolk.blog.hu

Csíkrákoson  hamvazószerdán korán reggel kiküldték az öregek és a gyerekeket a falu melletti, Csere nevű dombra, hogy összeszedjék a késeket, villákat, Mezőkövesden a karddarabokat, amelyeket verekedés közben Cibere és Konc elhullatott. A Felvidéken a böjt befejezésekor ismeretes a szokás Kiszileves és Sódor viadalaként, és természetesen ekkor Sódor kerül ki a játékból győztesen.

A farsangi ünnepkör leglátványosabb elemei a jelmezes felvonulások. A világ sok országában zajló vidám felvonulások közös jellemzője, hogy az utolsó farsangi hétvégére esnek, illetve a hosszabb ideig tartóknak ekkor van a csúcspontjuk.

Hazánkban a legismertebb farsanghoz kötődő maszkos felvonulás a mohácsi busójárás.
Nemzetközi vizekre evezve pedig két jól ismert rendezvényt érdemes kiemelni, a riói karnevált és a velencei karnevált.

Magyarországon a legismertebb farsangi népszokás a mohácsi busójárás. Farsang idején a mohácsi busók fűzfából faragott, rikító színűre festett, félelmetes álarcaikban, kereplőket forgatva, kolompokat rázva hagyományosan vidám forgataggá varázsolják a várost. A téltemető, tavaszköszöntő nagy ünnep húshagyó kedden látványos, jókedvű farsangtemetéssel ér véget.

Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának, mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, csónakokkal átkelve a Dunán az éj leple alatt kizavarták a törököket Mohácsról aligha van történeti alapja.
Mohács 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokaság nagy arányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját. A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok.

Busójárás
Forrás: https://hu.wikipedia.org

A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött női cifra, bütykösharisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot.
A fából faragott álarc mögött vidám mohácsi férfiak bújnak meg. A néphagyományból mára idegenforgalmi látványosság lett. Kezükben az elmaradhatatlan kereplő vagy soktollú, fából össze-állított buzogány volt. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.

A világ legrégebbi közvetlen hagyományokkal rendelkező farsangi felvonulása. Feltételezhető, hogy közvetlen kapcsolatban van az ókori hasonló ünnepekkel. Két hetes ünnepségsorozat, amely hamvazószerda előtti napon zárul. A jelmezes kavalkádban itt is megjelenik az alakoskodó játék, ahogy a tűz is.

Az utolsó napon búcsúznak el a Karnevál Hercegétől, akit máglyára vetnek és a szalmabábú jelképében az önmagukban rejlő rossztól is búcsút vesznek. Jelképesen tűzre vetik a rosszat, és ezzel mindenki megszabadul a bűntől.
Ezzel a jelképes pillanattal a természet végre kilép a télből és visszatér a tavaszba, az élethez.

Világszerte vidám mulatságot, színes karnevált rendeznek ilyenkor, gondoljunk csak a riói vagy a velencei karneválra, annak csodásan díszített jelmezeire. Az ősi hiedelmek szerint a tél utolsó napjaiban a leggyengébb a Nap, a gonosz szellemek életre kelhetnek és hogy ezt megelőzzék, elűzzék, zajos mulatságokat tartottak.

Velencei karnevál
Forrás: https://www.keneditravel.com

A köztársaság a császárhű Ulrico pátriárka legyőzése óta tart ünnepségeket a mai karneváli időszakkal megegyező időben a Szent Márk téren. Ebből alakult ki a húshagyó csütörtök.
A legrégebbi, ebből a korból fennmaradt írás szerint 1094 óta ünneplik a győzelmeket, még Vitale Falier elöljáró idején. Velence nagy és befolyásos tengeri hatalom volt akkoriban, és mindig pazarul megünnepelte győzelmét. A húshagyó ünnepet a 13. században regisztrálták hivatalos ünnepként először. Később a köztársaság megbukott és elfeledték az ünnepet, de szerencsére a 20. század vége felé újra feléledtek a hagyományok. 1979. óta újra létezik a Velencei karnevál.

A riói karnevál péntektől húshagyó keddig tartó, 5 napos ünnepségsorozat, amit jelenlegi formájában 1928-óta rendeznek meg. Kialakulásának előzménye a portugál bevándorlókhoz köthető, akik már kétszáz évvel korábban is tartottak maszkos felvonulást Brazíliában.
Az ünnepség csúcspontja a szambaiskolák jelmezes felvonulása, amelyet minden évben emberek milliói követnek figyelemmel a helyszínen és a tévék képernyői előtt.

Rioi karnevál
Forrás: https://dolcetravel.hu

A farsangi köszöntők is a legrégebbi farsangi szokások közé tartoznak. Jellemzően adománygyűjtéssel párosuló népszokások voltak, amelyek művelői elsősorban férfiak esetleg gyerekek voltak. Két legjellemzőbb formája a bakkuszjárás és a farsangi dőre.

Adománygyűjtők nevét képviseli a dőre. Csallóközről származó népszokás. Fiú csoportok egy része női ruhába, cigánynak, katonának, koldusnak, menyasszonynak, vőlegénynek öltöznek be. Fejükre rossz harisnyát húznak, vagy bekormozzák, esetleg belisztezik arcukat és házról házra járnak egy-két cigány muzsikus kíséretével. Nem szívesen engedik be a dőréket a házba, mert nagy felfordulást csinálnak. Felborítják az asztalt, kormos lével „bemeszelik” a falat stb., majd néma játékukkal és táncukkal szórakoztatják a háziakat és a kíváncsiskodókat. Táncukért a gazdasszonytól lisztet, szalonnát vagy tojást kapnak. Az élelmet kosárba rakják és este a kocsmában közös mulatság közben elfogyasztják.

Dőrejárás
Forrás: https://netfolk.blog.hu

Bakkuszjárás a legények húshagyókeddi adománygyűjtő felvonulása a Felvidéken. Szamár- vagy kecskebőrbe bújva, női ruhába öltözködtek stb., kezükben nyársat tartva táncolták végig a falut. Megtréfálták az utcán állókat, a lányokat megcsipdesték, bekormozták. Fő céljuk a mulattatás. Előfordult, hogy a menetben kocsikerékre szerelt női és férfibábut is húztak. A bábuk a kerék forgásának megfelelően le s felemelkedtek. A kapott ajándékokkal a fonóházba vagy a kocsmába mentek. Itt levetették a maskarát, álarcot és mulatságot rendeztek, közösen elfogyasztva a szalonnát, tojást.

Mivel farsangfarka mulatozással, eszem-iszommal, rengeteg finom falat készítésével jár együtt (amelyekhez hamvazószerdán már nem szabad nyúlni), a maradék húsételek elfogyasztására adott lehetőséget a kövércsütörtök vagy torkos csütörtök.

A farsang utolsó napjain főképpen a katolikus vidékeken húsos ételeket fogyasztottak, hogy a kötelező negyvennapos böjtöt a szervezet kibírhassa. Székelyföld valamennyi falujában ilyenkor kötelezően lekerült a rúdról a kolbász, a szalonna.

A levesételek közül a tárkonyos csirkebecsinált volt az egyik legkedveltebb étel: a csirkehúst aprított murokkal, petrezselyemmel megfőzték, és a főtt húst beleaprították a levesbe, tárkonyozták, tojásos-tejföles eresztékkel ízesítették, és tetszés szerint galuskát is szaggathattak belé. A tyúkhúsos ételek főzését a néprajzi szakirodalom varázsló jellegűnek tartja: ez biztosította a tavaszi baromfitartás sikerét. A farsangi időszakban a káposztalé leves vagy agyasleves is készült: a hús kockákkal vagy disznó­aggyal főzött levest káposztalével savanyították. Ez a leves jóformán csak Erdélyben volt ismert. Nagyon kedveltek voltak a káposztás ételek is. A rakott káposzta nem csupán farsangkor, de az egész téli időszakban fontos étek volt: egy réteg darált húst, egy réteg káposztát, tetszés szerint egy réteg főtt rizst összemelegítettek, és gazdagon tejfölözték.

Sült tormás kolbász
Forrás: http://www.hajokonyha.hu

A sült tormás kolbász fogyasztása úgyszintén nagyon kedvelt volt. Mind a savanyú káposzta, mind a torma fontos volt vitamingazdagsága, valamint gyulladáscsökkentő hatása miatt is.

Farsangi fánk
Forrás: https://femina.hu

A sütemények sorában a kürtőskalács és a farsangi fánk játszott igazán jelentős szerepet. Míg az eddig említett ételek zöméről elmondhatjuk, hogy elkészítésük nem kötődött kizárólag a farsanghoz, hanem elsősorban az ünnepi étrend visszatérő eleme volt, a farsangi fánk megsütése már csaknem kötelező volt. Miért kötődött a fánksütés szokása ennyire szorosan ehhez az ünnephez? Elsősorban azért, mert a farsangi fánkot – napjaink szokásától eltérően – disznózsírban sütötték ki, így a zsírtalan böjti étkezéssel szemben a bőség, Koncz király diadalának egyik jellemző példája volt – akárcsak a hájastészta. Míg azonban a hájastészta készítése inkább a disznóöléshez kapcsolódott a háj tartósításának nehézsége miatt, addig a fánkkészítés a farsang jellemzőjévé, szimbolikus ételévé vált.

Forrás: http://mek.niif.hu https://www.arcanum.hu https://gondola.hu http://www.sze.hu http://www.velenceikarneval.net https://mek.oszk.hu https://www.maszol.ro