Hepatitis világnap

A hepatitis világnapját a WHO (World Health Organization – Egészségügyi Világszervezet) kezdeményezésére tartják minden év július 28-án, az amerikai Nobel-díjas orvos, Baruch Blumberg születésének évfordulóján. Ő fedezte fel ugyanis a Hepatitis B vírust, amely napjaink egyik legelterjedtebb fertőző betegségének okozója.

A hepatitis a máj gyulladásos betegsége, amely leggyakrabban vírusfertőzés következménye. Öt vírustípust különböztetünk meg: A, B, C, D és E típusokat. Ezek tartoznak a figyelem központjába a vírusfertőzés által okozott jelentős betegségteher és megnőtt halálozási kockázat miatt (6000-8000 beteg hal meg évente májzsugor következtében). Különösen a B és a C típus (HBV, HCV) fertőzése veszélyes, amely gyakran, akár évtizedekig tünetmentes maradhat.

Forrás: https://www.csalad.hu

Hepatitis A (HAV)

A májgyulladások egyik típusa a hepatitis A, mely itthon évente néhány száz embert érint, és a legtöbbször magától meggyógyul. Főként a 3 és 14 év közötti korosztály lehet veszélyben.

A vírus átlagosan négy hét lappangás után okoz tüneteket, melyek között található a láz, a gyengeség, a hasi fájdalom, a sárgaság és a sötét színű vizelet. A tünetek viszonylag rövid ideig, maximum néhány hétig állnak fenn, és spontán, maguktól elmúlnak. Nagyon ritka, hogy a betegség súlyosabb szövődményekkel, például heveny májelégtelenségekkel járjon. A Hepatitis A az esetek legnagyobb részében gyógyszeres kezelés nélkül is meggyógyul, azonban fontos a betegség pontos azonosítása, mert a hepatitisz más altípusai más típusú kezelést igényelnek – ez utóbbiak akár krónikus gyulladásba is átmehetnek.

A Hepatitis A igen fertőző, könnyen tovább terjedhet, ezért fontos, hogy a megfelelő szabályokat betartsuk. A beteg NE menjen közösségbe, fokozottan ügyeljünk a személyes higiéniára, és a beteg által használt eszközöket, evőeszközöket mások ne használják.

A kezelés csak a kellemetlen tüneteket hivatott enyhíteni. Hepatitisz-A esetén néhány napos ágynyugalom, szükség szerint lázcsillapítás, bő folyadékfogyasztás és megfelelő energiabevitel szükséges. A gyógyszereket, láz- és fájdalomcsillapítókat azonban úgy kell megválasztani, hogy azok kíméletesek legyenek a szervezethez, a májkárosító gyógyszerek szedését pedig érdemes felfüggeszteni (ezt természetesen a kezelőorvossal kell egyeztetni).

A Hepatitis A vírus a szervezetben ellenanyag-termelést vált ki, így aki egyszer átesik a betegségen, többet nem kapja el. Ugyanakkor lehetőség van arra, hogy ezt a védelmet mesterségesen alakítsuk ki, védőoltás segítségével. Azonban ez a védőoltás nem tartozik a kötelező oltások közé. Mindenképpen érdemes a Hepatitisz-A elleni védőoltást felíratni és beadatni, ha olyan országba utazunk, ahol a betegség gyakori, a higiéniás viszonyok pedig nem megfelelőek. A fertőzés elleni védelem az oltás beadását követően körülbelül 10 nappal alakul ki. Érdemes az első oltás után 4 héttel emlékeztető oltás beadatni. Ilyenkor a kialakuló védettség közel 100 százalékos, és 20 évig fennáll.

Hepatitis B (HBV)

A májgyulladások egyik altípusára, a Hepatitis B-re az igen hosszú lappangási idő jellemző, a betegség krónikussá is válhat, és akár májelégtelenséget is okozhat.

A Hepatitis B a leghosszabb lappangási idejű fertőző májgyulladás, mely az esetek nagy részében akut betegségként zajlik le, de krónikussá is válhat. Ez a világon a legelterjedtebb fertőző megbetegedés, a világ népességének, főként Ázsia és Afrika lakosságának egyharmada már átesett a betegségen. A Hepatitis B ellen kifejlesztett védőoltásnak köszönhetően Európában és az amerikai kontinensen a fertőzöttek aránya mindössze 1 százalék. A Hepatitis B vírus a krónikus májbetegségek, a májzsugor és a májrák egyik legfőbb okozója.

A kórokozó főként vér útján, illetve kisebb-nagyobb hámsérüléseken keresztül jut be a szervezetbe. Gyakori a betegség az intravénás kábítószer-használók körében, főként a közös tűhasználat miatt. A betegség nemi úton is fertőzhet, a szabad szemmel láthatatlan hámsérüléseken keresztül. Veszélyesek lehetnek a nem megfelelően kezelt kórházi, az akupunktúrás és tetováló eszközök. A vírus nagyon erősen fertőző, mivel a fertőzött ember vérének egyetlen milliliterében akár több mint 1000 vírusrészecske is található. A vizelet, a nyál, a sperma és az anyatej is tartalmazhat vírusokat.

Amennyiben a Hepatitis B akut formában jelentkezik, csak tüneti kezelés lehetséges (ágynyugalom, vitamindús és zsírszegény táplálkozás stb.), a krónikus Hepatitis B gyulladás ellen vírusellenes szereket alkalmazhatnak. Szélsőségesen súlyos esetben, amikor a gyulladás májelégtelenséggel jár együtt, csak májtranszplantációval lehet megmenteni a beteg életét.

A betegséget csak a fertőzés megelőzésével lehet kivédeni, például kiemelten kell ügyelni a megfelelő higiéniára, a fertőtlenítésre, a biztonságos szexuális élet gyakorlására. A Hepatitis B ellen a legjobb védelmet a védőoltás jelenti. A védettséget három, egymás után injekcióban beadott oltás alakítja ki. Az első után egy hónappal következik a második, fél évvel a harmadik. A védettséget adó ellenanyagszint általában a második, olykor csak a harmadik oltás után alakul ki. Mintegy öt év elteltével az ellenanyagszint csökkenése miatt emlékeztető oltást kell adni.

Hepatitis C (HCV)

A hepatitis C vírus nem csak a májsejtekben szaporodik és nem csak azokat támadja; a nyiroksejtekben is megél, valamint ízületi- és bőrpanaszokat, izom- és vesegyulladást is okozhat. A súlyos májkárosodás miatt egy idő után a máj sejtjei nem képesek ellátni a feladatukat, ez pedig akár a beteg halálához is vezethet.

A hepatitis C az egész világon elterjedt, mintegy 170 millió ember fertőzött vele világszerte. Az Európai Unióban mintegy öt millió fertőzött él, becslések szerint 80 százalékuk vírushordozó, de nem beteg.

A kórokozó testnedvekkel, elsősorban vér útján terjed, a betegek nagy százaléka kerül ki szennyezett tűt használó kábítószerfüggők közül, de a fertőzöttek felénél nem lehet tudni, hogyan és mikor fertőződtek meg. Éppen ezért nagyon sok olyan vírushordozó van, aki nem is tudja, hogy fertőzött. A fertőződés után a lappangási időszak akár 5-6 hónap is lehet. A fertőzöttséget egyszerű vérvizsgálattal lehet kimutatni, ezt a szakemberek szerint minden olyan alkalommal érdemes elvégeztetni, amikor a fertőzés veszélye fennáll (például nem biztonságos szexuális kapcsolat létesítése után).

A hepatitis C tünetei közé tartozik a hányás, a levertség, a fejfájás és végtagfájdalmak, az étvágytalanság. Igen ritkán fordul elő a sárgaság (amikor a szemfehérje és a bőr besárgul, a vizelet sötétebb sárga, a széklet világosabb lesz). A hepatitis C lefolyása lehet akut, általában ez a ritkább, a betegek közel 90 százalékánál krónikus májgyulladás alakul ki, gyakran észrevétlenül, látványos tünetek nélkül. A krónikus májgyulladás során az immunrendszer a fertőzött májsejteket támadja meg, hogy elpusztítsa a bennük szaporodó vírusokat, de ennek során a májsejtek is áldozatul esnek. A krónikus májbetegek közel ötödénél a máj működése fokozatosan leáll, májzsugor, májrák is kialakulhat, és bizonyos esetekben sajnos elkerülhetetlen a halál.

A hepatitis C az esetek néhány százalékában spontán gyógyul. Általában vírusellenes gyógyszerekkel kezelik a betegeket, súlyosabb májkárosodásnál azonban csak a májtranszplantáció segíthet (azonban a hepatitis C az „új” májat is rövid időn belül megfertőzheti).

A hepatitis C-t okozó vírus genetikai örökítőanyagának egy szakasza folyamatosan változik, éppen ezért még nem sikerült védőoltást kifejleszteni ellene. A betegség krónikussá válása is arra vezethető vissza, hogy az immunrendszernek folyamatosan küzdenie kell az újabb és újabb vírusváltozatok ellen. Jelenleg nem egyértelmű az sem, hogy a gyógyult hepatitis C kialakítja-e a szervezetben az immunitást.

Forrás: https://www.promenad.hu

Hepatitis D (HDV)

A hepatitis D a májgyulladást okozó vírusok egyike. Csak akkor jelenhet meg a szervezetben, ha az hepatitis B vírussal fertőzött. A két vírus együttes jelenléte súlyosabb szövődmények kialakulásához vezethet.

A hepatitis D viszonylag ritka Európa nagy részén és a fejlett országokban, de találkozhatunk vele Afrikában, Dél-Amerikában, Délkelet-Ázsiában és a mediterrán országokban. A fertőzés a hepatitis B-hez hasonlóan a legtöbbször az intravénás, szennyezett tűt használó kábítószereseket érinti, de egyéb testnedvekkel, például vizelettel, vérrel, ondóval, hüvelyváladékkal terjed, és a születés során az anyától az újszülöttbe is átkerülhet.

Mivel a betegség nagyon szorosan összefügg a hepatitis B fertőzéssel, a tünetek, a betegség lefolyása, ész az esetleges szövődményei is azonosak. Általában nehéz meghatározni, hogy pontosan melyik okozza a tüneteket, melyek közé tartozik a sárgaság, az ízületi fájdalmak, a hasfájás, az étvágytalanság, a vizelet és a széklet színének megváltozása, a fáradékonyság. Előfordulhat az is, hogy azoknál, akiknél mindkét fertőzés megvan, a hepatitis D miatt a hepatitis B tünetei is intenzívebben jelentkeznek.

Ugyanakkor, a hepatitis D önmagától el is múlhat, még úgy is, hogy a B fertőzés megmarad. A betegség esetleges szövődményei közé tartozik a májcirrózis, a májelégtelenség és a máj daganata is.

A hepatitis B ellen tett óvintézkedések a hepatitis D vírustól is megvédenek, tehát például a hepatitis B elleni védőoltás azt is megakadályozza, hogy valakit a hepatitis D fertőzése legyen (hiszen az utóbbihoz szükséges, hogy az előbbi megtelepedjen a szervezetben). Bár a hepatitis D ellen létezik gyógyszeres kezelés, az nem igazán hatékony.

Hepatitis E (HEV)

A hepatitis E a májat megtámadó vírus, amely szennyezett étel vagy ital elfogyasztásával jut be a szervezetünkbe, és szerencsére a legtöbb esetben néhány hónap alatt magától is meggyógyul. Csupán az esetek 1-2 százalékában vezet krónikus májbetegséghez.

A hepatitis E a világ minden táján megtalálható, a fejlődő világban gyakoribb, elsősorban Délkelet-Ázsiában, Észak- és Közép-Afrikában, Indiában, Közép-Amerikában találkozhatunk vele. Évente mintegy 20 millió új esetet regisztrálnak, gyakoriak lehetnek a járványok monszun idején, ilyenkor ugyanis könnyebben szennyeződik a víz.

A fertőzést követően a betegség lappangási ideje általában 2-8 hét, és a tünetek nagyjából két hónapig maradnak meg. A hepatitis E fertőzés tünetei közé tartozik az extrém fáradtság, gyengeség, a fogyás, az étvágytalanság, a hányinger, a hasfájás (a has jobb oldalán), az izomfájdalom, a láz és a sárgaság, vagyis a bőr és a szemfehérje besárgulása, a vizelet sötétebbé, valamint a széklet világossá, agyagszínűvé válása. A betegség akut lefolyású, krónikussá válása nagyon ritka.

Az esetek legnagyobb részében a hepatitis E fertőzés önmagától meggyógyul, gyógyszeres kezelésre csak ritkán, a fertőzés krónikussá válásakor van szükség.

A betegséget megfelelő higiéniával viszonylag könnyű megelőzni, elsősorban akkor lehet szükség ezekre az óvintézkedésekre, ha egzotikus országba utazunk. Mindig alaposan mossunk kezet, ne fogyasszunk bizonytalan eredetű ételeket, és a húsokat (elsősorban a sertéshúst) mindig alaposan főzzük, süssük meg. A megelőzés nagyon fontos lehet a várandós nők számára, mert náluk erőteljesebb tünetekkel és súlyosabb szövődményekkel járhat a betegség.

A hepatitis E ellen egyelőre csak Kínában van elfogadott védőoltás.

Forrás: http://www.utazaselott.hu/cikkek-julius-28—a-hepatitis-vilagnapja.html https://www.hazipatika.com/eletmod/okosgyogyszer/cikkek/virusos_fertozo_betegsegek/a_hepatitisz_vilagnapja/20170411145942 https://maj-epe.hu/hepatitisz/hepatitisz-a https://maj-epe.hu/hepatitisz/hepatitisz-b https://maj-epe.hu/hepatitisz/hepatitisz-c https://maj-epe.hu/hepatitisz/hepatitisz-d https://maj-epe.hu/hepatitisz/hepatitisz-e