Elkötelezettség a haza iránt

1849. október 6.-án Aradon végezték ki az 1848-49. évi szabadságharc 13 honvédtisztjét, valamint Pesten ugyanezen a napon hajtották végre a gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnökre kiszabott halálos ítéletet. A bécsi forradalom évfordulójára időzített kivégzéssorozat a levert szabadságharc utáni megtorlások tetőpontja volt, amiről a magyarság évről évre nemzeti gyásznap keretében emlékezik meg.

A 19. század első felében az ország kulturális élete nagy mértékben fejlődött. Egyre több ember számára elérhetővé tették az ismeretterjesztést – nyilvános könyvtárakban, tudományos társaságoknál – új intézmények létrehozásával.

Kazinczy Ferenc a nyelvújítási mozgalom jeles alakja
Forrás: http://enciklopedia.fazekas.hu

A cenzúra korlátozása ellenére a sajtó jelentősen nagy szerepben részesült. A polgári értékek és eszmények terjesztésének hatásos eszközei a divatlapok s azok irodalmi mellékletei voltak, melyek a női olvasók felé is irányultak. A politikai hírlapok az 1830-as évektől kezdtek meg erősödni, amelyekben társadalmi, gazdasági kérdésekről folytattak komolyabb vitákat. Rendkívülien fontos funkciót töltött be a magyar nyelv helyzetének javításáért folytatott küzdelem. A nyelvújítási mozgalmat Kazinczy Ferenc sikerre vitte. Kazinczynak hála a reformkor országgyűlési vitáit magyar nyelven folytatták, 1844-ben, pedig törvény írta elő, hogy Magyarország hivatalos nyelve lett a magyar.

1847-ben a rendi országgyűlés Pozsonyban ülésezett. Az újítások hívei összehangolt támadások indítására készültek szűk látókörűek erői ellen. Ennek ügyében Kossuth Lajost is megválasztották országgyűlési követnek. Amíg ő az alsótáblán bonyolította az ellenzék munkáit, addig gróf Batthyány Lajos a felsőtáblán szervezkedett. A bécsi udvar és a konzervatív követek megakadályozták, hogy létrejöjjenek a polgári átalakulás legfontosabb rendeletei. Ebben a helyzetben érkezett meg március elején a hír, miszerint Párizsban újabb forradalom tört ki, amely felgyorsította az eseményeket hazánkban is. Kossuth az 1848. március 3.-i beszédében összefoglalva hangoztatta a polgári átalakulás teljes programját. Itt került először szóba önálló magyar kormány működtetése. Az országgyűlés alsótábla nagykövete javasolta, az uralkodó elé terjeszteni kéréseiket, illetve annak jóváhagyását követően új törvények alkotása kerüljön sor az országgyűlésen. Az alsótáblán elhelyezkedő személyek azonnal elfogadták, míg a kételkedő arisztokratákat a március 13.-i bécsi forradalom híre győzte meg őket. Március 15.-én az országgyűlés küldöttsége Bécsbe indult bízva abban, hogy az uralkodó eleget tesz a kéréseiknek. Kossuth ígéretet tett Pozsonyban élőknek, hogy addig haza sem indul a császárvárosból, amíg el nem éri Batthyányt miniszterelnöknek.

1840-es években kiformálódott Magyarországon egy fiatal értelmiségi csoport tagjai írásaikkal, verseikkel formálták a közvéleményt törzshelyükön a pesti Pilvax kávéházban. Többségük polgári származású egyén volt és rájuk is nagy hatással volt a francia forradalom szabadságot, egyenlőséget, testvériséget hirdető eszméi. Közéjük tartozott Jókai Mór, Petőfi Sándor és Vasvári Pál is egyaránt. 1848 tavaszán a párizsi forradalom hatására elhatározták, hogy lépéseket tesznek és megfogalmazták a 12 pontos programjukat.

Pilvax kávéház
Forrás: https://hu.wikipedia.org
A forradalmárok 12 pontos követelése
Forrás: https://hu.wikipedia.org

Március 15.-én a Pilvax kávéházból elindulva csatlakozásra buzdítva egyetemi hallgatókhoz tartottak, közben az utcán is sokan közéjük álltak. A nagy tömeg az első ellenére is a Landerer és Heckenast nyomdája felé vonultak. Petőfiék a nép nevében a nyomdagépeket lefoglalva kinyomtatták engedély nélkül a 12 pontot és a költő által, erre a napra írt Nemzeti dal című versét, ezzel megteremtve a sajtószabadságot. Délután a Nemzeti Múzeum előtt gyülekeztek az emberek, ahol Vasváriék elmagyarázták a tömegnek a 12 pont fontosságát. Folytatva az útjukat a városházára mentek, hogy elérjék a város vezetését, valamint a polgárságot kapcsolódásra. Ezt követően mintegy húszezren Budán felkeresték a királyi hatalmat képviselő Helytartótanácsot. A tanács beleegyezése után a következő útjuk a budai várbörtönhöz vezetett, hogy kiszabadítsák Táncsics Mihályt.

Táncsics Mihály jobbágyszülők gyermeke volt. Előbb takácsnak készült, később tanítóképzőbe járt, majd jogot tanult. Politikai tárgyú írásaiban Kossuth programját támogatta. Ezek azonban cenzori hatalom miatt csak külföldön jelenhettek meg. Síkra szállt a jobbágyok kártalanítás nélküli felszabadításáért, a falusi és városi szegények jogaiért. 1847 márciusában letartóztatták és bebörtönözték.”

Este a Nemzeti Színházban tartottak egy díszelőadást, ahol Katona József Bánk bán című előadást tűzték ki.

„A március 15-ei forradalom egyik vezéralakja, Jókai Mór este a Nemzeti Színház Bánk bán előadásának szünetében a színpadról kívánt beszélni a lelkes közönséghez. Mielőtt megszólalt volna, hozzálépett a drámában Gertrúd királynét alakító Laborfalvi Róza, s egy óriási kokárdát tűzött a mellére. Egy életre szóló szerelem első pillanata volt ez. Jókai nemsokára feleségül vette a színésznőt.”

1848. március 15.-én Pesten vér nélkül győzött a forradalom. A 12 pontos program megvalósítása pedig az országgyűlésre várakozott.

A Bécsbe induló országgyűlési küldöttség tagjai semmit sem tudtak a Pesten zajló eseményekről. A város népe nagy örömmel fogadta őket, mert Kossuth az örökös tartományok számára is kért alkotmányt. Az uralkodó és tanácsosai mindenben engedtek. A sikerhez Széchenyi istván is jelentősen hozzájárult, aki meggyőzte őfelsége tanácsosait, hogyha nem engednek forradalom kitörést von maga után, ami az akkori rendszert teljesen eltörölheti. egyedül Batthyány Lajos miniszterelnöki kinevezését halasztották el, de ezt a helyzetet István főherceg – Magyarország nádora – oldotta meg, jogaival élve. Megbízást adott Batthyánynak a független magyar kormány megalakítása ügyében. Ezzel teljessé vált a forradalom győzelme. Kossuth betartotta a szavát és a kinevezett miniszterelnökkel tértek vissza Pozsonyba.

Batthyány Lajos gróf, Magyarország első miniszterelnöke
Forrás: https://hu.wikipedia.org

A bécsi engedmények után az országgyűlés törvényalkotó munkája felgyorsult. Pár nap alatt megfogalmazták a polgári átalakulás alaptörvényeit. Az uralkodó V. Ferdinánd április 11.-én szentesítette ezeket, majd az országgyűlést bezárta.

A végrehajtó hatalom a parlamentnek felelős Bécstől függetlenül magyar kormány kezébe került, így a régi kormányszékek – a Helytartótanács, a Kamara és a Kancellária – megszűntek. Törvény született arról, hogy évente országgyűlést kell tartani Pesten. Felső rétegébe ugyancsak az arisztokraták foglaltak helyet, azonban a képviselőházba szavazás útján lehetett bekerülni. Már nem a rendek küldhették ide képviselőiket, ugyanis a választójog kiterjesztésével népképviseleti országgyűlés jött létre. Jobbágy felszabadítás után valamennyire szabadok lehettek. A régi jobbágytelek tulajdonukba került. Rendelkeztek a földesurak állami kártalanításáról is. Eltörölték a cenzúrát, így realizálódott a sajtószabadság. Mindenki szabadon tehette közzé gondolatait, véleményét, de a leírtakért felelősséget kellett vállalnia. Elfogadták a közteherviselés elvét az új adózási rend kidolgozását a következő ülésre tették át. Az ősiség törvény eltörlésnek hála a nemesi birtokok hitelképessé váltak. A belső rend védelme érdekében létrehozták a nemzetőrséget, valamint törvény született Magyarország és Erdély egyesüléséről is.

Az első népképviseleti országgyűlés megnyitás
Forrás: https://hu.wikipedia.org

Batthyány Lajos olyan kormányt szándékozott összeállítani, amelyben minden jelentős politikai irányzat képviselője jelen van. ezzel az volt a célja, hogy az átalakulás nagy munkájához, a törvények végrehajtásához minden társadalmi réteg, valamint politikai erő felsorakozzon. A reformkor nagyjai közül miniszter lett Deák Ferenc, Széchenyi István és Kossuth Lajos is.

A kormányzás során derültek ki az áprilisi törvények hiányosságai, melyeket meg kellett oldani mihamarabb. Például a jobbágyfelszabadítás sem oldódott meg minden problémát. A régi jobbágyok több mint a fele föld nélküli zsellér volt. Ők földtulajdont akartak, ezért földfoglaló mozgalmak bontakoztak ki sok helyen. Kiéleződött a helyzet a bécsi kormányzattal szemben is, nem támogatták a magyar katonai alakulatok hazatérését. A Batthyány-kormány válaszul honvédzászlóaljak toborzását rendelte el. V. Ferdinánd követelte a magyaroktól, hogy ne állítsanak fel hadsereget és ne folytassanak önálló pénzügyi politikát. Ennek hatására a kormány lemondott.

A lemondás urán új forradalmi kormány alakult, az Országos Honvédelmi Bizottmány, elnökévé Kossuthot nevezték ki. Toborzó utakra indult, beszédeivel fegyverbe szólította a nemzetet. Erre azért is volt szükség mert a horvát mozgalom csapatai átlépték a Drávát megtámadva az országunkat. A magyar csapatok szeptember 29.-én sikeresen visszaverték Pákozdnál őket.  Kossuth ezután Görgei Artúrra bízta a honvédcsapatok irányítását.  December elején Ferenc Józsefet választották osztrák császárrá. Új uralkodóként nem koronáztatta meg magát királlyá, így lehetővé vált, hogy a császári csapatok megtámadhassák Magyarországot. A hónap közepén mozgósítva csapatukat megindult az osztrák haderő. Görgei látva a túl erőt Buda felé visszavonult. A kormány a veszély miatt Debrecenbe költözött ellentámadásra felkészülve. Görgei északra csalogatva a császári erők jelentős részét, hogy észak felől egyesüljön a magyaron állomásozó katonákkal. Az összevont magyar haderő Kápolnánál komoly vereséget szenvedett. Ferenc József győzelmének ünneplése után kiadta az olmützi alkotmányt, amelyben Magyarországot beolvasztotta a Habsburg Birodalomba.

Ez idő közben Bem tábornok Erdélyben nagy sikereket ért el. Kiverte a császári csapatokat, valamint visszaszorította a román népfelkelőket is.

1849 márciusában kidolgozta az ellentámadás tervét, majd a honvédsereg 1849 áprilisában kezdtek neki a hadműveleteiknek. Isaszegnél sikeresen vereséget mértek az osztrák haderőre, amelyek Pest alá szorultak vissza. Görgei ekkor azt tervezte, hogy elvágja visszavonulási útjukat Bécs felé. A megkerülő hadművelet során a magyar csapatok győztes csatákat vívtak. A császári hadvezetés az ország határára vonta vissza erőit. Május 21.-én bevettük a budai várat is. Az ország területe ezzel lényegesen felszabadult. Ezután az országgyűlés 1849. április 14.-én Debrecenben kimondta a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét. Az államforma alkotmányos királyság maradt király nélkül. Kormányzóelnöknek Kossuthot választották. Miniszterelnök, pedig Szemere Bertalan lett.

Buda várának bevétele
Forrás: http://www.budaihonvedek.hu

A császári uralkodó belátta, hogy saját erejével nem tudja leverni a szabadságarcot, ezért I. Miklós orosz cártól kért katonai segítséget. A cár eleget is tett a kérésnek és csapatot küldött a magyar területre. Az összehangolt orosz és osztrák támadással szemben a honvédség visszavonulni kényszerült. A magyar főerők augusztus elején Temesvárnál döntő vereséget szenvedtek. Kilátástalan helyzet miatt Kossuth emigrálni kényszerült, ebből fakadóan átadta a hatalmat Görgeinek. A tábornok 1849 augusztus 13.-án Világosnál letette a fegyvert.

Világosi fegyver letétel
Forrás: https://mult-kor.hu

A megtorlás nem a szabadságharc leverése után kezdődött el. A szörnyűség hadai 1849 nyarán kezdődtek meg mikor Haynau tábornokot az osztrák csapatok főparancsnokává nevezték ki. Célja nem a megfélemlítés volt, hanem az, hogy bosszút álljon a szabadságharcban való részvételért. A megtorlás csúcspontját október 6-ra időzítette. Aradon 13 honvédtisztet végeztek ki, valamint Pesten ugyanezen a napon hajtották végre a gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnökre kiszabott halálos ítéletet.

13 aradi vértanú (balról-jobbra) Knezić Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos, Láhner György, Poeltenberg Ernő, Leiningen-Westerburg Károly gróf, Török Ignác, Vécsey Károly gróf, Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid gróf, Lázár Vilmos
Forrás: http://www.magyartudat.com
Batthyány Lajos gróf kivégzése
Forrás: http://nadasdymuzeum.hu

1850-ig 130 emberen hajtottak végre halálos ítéletet, a honvédtiszteket hosszú börtönbüntetésre ítélték, a honvédek nagy részét besorozták a császári király hadseregébe.

Erős, harcképes serege volt országunknak, amely hónapokon keresztül félelmetes volt Ausztria számára. Szomorúan elfogadták a tényt, hogy a szabadságharcukat elvesztették. Mégis van egy érzés az emberben visszagondolva, hogy büszke lehet a magyar származására. Ha csatát el is vesztettük, a forradalmárok önfeláldozásukkal hazájuk iránti szeretetéről tettek tanúbizonyságot.