A húsvét előtti nagyböjt

Már javában elkezdődött március 6-tól a nagyböjt, ami egészen húsvét vasárnapig tart. Ebben a cikkben bemutatom vallási szempontból, a következő cikkben, pedig hétköznapi szemmel nyújtok, majd információkat.

A tavaszi nap-éj egyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnapon ünnepeljük a húsvétot, ami március 22.-április 25. között mozog. Ennek megfelelően változik a nagyböjt február 4. és március 10.-e között.

Vajon miért negyven napig tart a nagyböjt? A negyvenes számban a készület idejét látta a kereszténység (például Mózes negyven napig böjtölt a törvény kihirdetése előtt, negyven évig tartott a pusztai vándorlás). A keresztények a legfontosabb példái közé tartozik Jézus negyvennapos böjtje.

Hamvaszkodás szertartásán használt hamu az Ószövetségben is a bűnbánat jele volt. A korai egyház működése idején nagyböjt elején a bűnbánókat (bűneik bevallása és rájuk kirótt elégtételt követően) szőrzsákba átöltöztették, a püspök hamut öntött fejükre és kiutasította a templomból őket ahogyan Ádám és Évát (mint első emberpárt) Isten a paradicsomból. Némely hívők magukra vették a hámjelét bűnbánatuk jeléül, sőt a 11. századtól általános előírássá vált.

https://felvidek.ma

A hamut az előző évi virágvasárnapi barkák elégetésével nyerik a hagyomány szerint. A hamvaszkodás (fentebb leírt) jelentése a gyónás nagyon fontos része a nagyböjt előtt, ebből következtetve az időszakban megbánt, meggyónt bűnök fölötti vezeklést jelképezheti a hamut.

Napokat összeszámolva hamvazószerda és húsvét között több, mint negyven nap jön ki, ennek oka, hogy eredetileg húsvét előtt két napos böjt volt, ez bővült egyhetesre, majd hat vasárnappal korábban kezdődött el, végül négy nappal korábban kezdték meg magánszorgalomból. A vasárnap böjtölés mentes nap, így számítások szerint 6×6=36, hozzá adjuk a négy napot, akkor megkapjuk a 40-et. Ez is a 11. századtól lett ismert, mint nyugati rítusban általános előírásként a szerda a böjt napja.

A nagyböjt kezdete az első évezredben nagy átalakulást mutatott volt, ahol hat, hét, illetve nyolc hétig is eltartott. A görög katolikusok a latin rítusúaknál két nappal korábban az ötvened vasárnap után kezdenek el böjtölni.

A nagyböjthöz hasonlóan kisböjt is létezik, mely minden egyes pénteki napon van megtartva Jézus Krisztus halála iránti tiszteletből. A negyven napos böjt Jézus szenvedésére emlékeztet. A böjtölést mindenki maga szabta meg magának 4. századi források szerint. Sokan nagycsütörtök estétől a feltámadási szertartás végéig egyáltalán nem ettek, mások különböző fogadalmak szerint böjtöltek, csak kenyeret és vizet, vagy csak nyers zöldségeket fogyasztott, de voltak olyanok is, akik naponta egyszer étkeztek. Az Egyház a későbbiekben szabályozta a böjtölés módját, de egyre jobban megenyhült az előírás az újabb korokban. Eredetileg a teljes nagyböjtölés során a hívők csak egyszer (este) ehettek, majd idők múlásával egy kisebb étkezést, majd két kisebb étkezés is engedélyezve volt. A jelenlegi egyházi előírás szerint napi háromszoros étkezés javasolt, melyből egy lehet szokványos mennyiségben és pénteken húsfogyasztási tilalom van elrendelve. A jelenlegi böjti szigort 1966-ban határozták meg, ami arról szól, hogy csak egyszer van tápláló étkezés, de reggel és este is megengedett némi étel fogyasztása. A bővebb étkezés szabadon eldönthető, hogy délben vagy este.

Az Egyház által előírt minimális lemondás húsvét előtti időszakra vonatkozik, a pénteki hústilalom pedig 14 éves kortól-halálig javasolták. Hamvazószerdán és nagypénteken szigorúbb böjtöt kell tartani, de a lehetőségek csaknem korlátlanok, vagyis mindenki életkorának, testi adottságainak, munkájának, egészségügyi állapotának, idegrendszerének megfelelő önmegtagadást vállalhat. A böjtnek elsődlegesen testi célja van, vagyis az értelem vezessen és ne a test kényelme. A megtisztulás által a lélek uralmát, emberségünket nyerhetjük vissza. Ezután lehetne lelki célról beszélni. Régen semmiféle állati eredetű ételt nem ettek, megjelent később az újkorban a tojás és a tejtermékek, de zsír használata főzéshez csak a 19. század végétől lett engedélyezve, emiatt kellett lemondani ebben az időszakban a húsról. A hal fogyasztása azonban engedélyezett, mert a hal egy hidegvérű állat és a húsának szerkezete nem hasonlítható a melegvérű állatok húsához. A hívők között akadnak vegetáriánusok is. Ezen személyek számára is van lehetőség böjtölésre, vagy ki kell találni és meg kell fogadni a nagyböjt elején valamilyen erénygyakorlatot.

https://magdatravel.ro

A szentföldi zarándokok végig szerették volna járni Jézus útját, elmélkedni az eszményekről egészen Jézus elítélésétől az eltemetéséig, ebből az okból kiindulva elkezdtek kálváriákat építeni és keresztutakat járni. A ferencesek a 14. században tizennégy állomásos keresztutakat jártak Jeruzsálembe. Az idők előre haladtával sokféle számozással állítottak stációs keresztutakat, de a 18. században a Szentszék végül tizennégy állomásos utakat fogadta el és az ehhez kapcsolt búcsút. A jeruzsálemi zarándoklatok egyes helyeihez fűződő hagyományok is bekerültek a stációkba, mivel bizonyos emlékek nincsenek a Bibliában.

https://hu.m.wikipedia.org

A templomi szentélyt régen a hétköznapokban és szombaton egy nagy függönnyel eltakarták, amit vasárnap elhúztak (németek éhség függönynek nevezték el). Általános szokás volt (illetve néhol még ma is tartják a hagyományt) képek szobrok eltakarása, de akik a hagyományt megtartják, azok már csak a főoltárképet szokták lefedni. Másik nagy szokás, hogy a keresztet feketevasárnapra (nagyböjt ötödik vasárnapja) letakarják, majd nagypénteken újra felfedik a keresztet.

https://hu.m.wikipedia.org

Ferenc pápa rendelkezése szerint nagycsütörtökön az utolsó vacsora miséje alatt nőknek is megmoshatóvá vált a lába, mivel a Szentatya által nem kizárt, hogy csak a férfiak lábát lehessen mosni.

http://www.budaorsiinfo.hu

Nagyszombaton már Jézus feltámadását ünnepeljük, ezt követően a Húsvétvasárnap legjelentősebb liturgikus eseménye az ételszentelés. A szentelésre szánt ételek a következők: húsvéti sonka, bárány, kalács, tojás, bor, egyes helyeken még tormát, kolbászt, hagymát, töltött tyúkot, és sót is visznek szentelni.

http://dkjozsef.blogspot.com

A szentelésre szánt ételeket rendszerint szépen feldíszített kosarakba teszik, és erre az alkalomra alkotott terítővel takarják le. A kosárba gyertyát is elhelyeznek, amit később, hasonlóan a sóhoz, szentelményként használnak.

A szentelés után a hívek igyekeznek haza, hogy otthon feltálalják a megszentelt ételt. A szentelt ételnekkülönös jelentősége van, mert megvédi a híveket a hosszú böjt utáni mértéktelenségtől.  A kárpátaljai görög katolikusoknál például kialakult rendje van a szentelt étel elfogyasztásának. A megterített asztalra a kosárból minden ételből tesznek egy keveset.

 Bizonyos helyeken még tartják azt a szokást, hogy az étkezés megkezdése előtt megpucolnak egy tojást, és annyi részre vágják, ahány tagja van a családnak. Ezek után minden egyes ételből esznek egy keveset.

A szentelt étel maradékát nem dobták ki, hanem egyedi módon kezelték. Általában a maradékot elégették a kemencében, később elásták. A sonka csontját kiakasztották a gyümölcsfára, hogy sokat teremjen, vagy felrakták az istálló eresze alá, hogy oltalmazzák az állatokat a rontástól. Húsvét vasárnapjához számos munkatilalom is kapcsolódott: tiltott volt seperni, főzni, varrni, nem hajtották ki, és nem is fogták be az állatokat. A böjti időszak után újfent lehetett táncolni, bálokat tartani, és húsvéttal megkezdődött a lakodalmak tavaszi ideje is.

Forrás: https://babafalva.hu/husveti-nepszokasok-az-etelszenteles/ https://www.magyarkurir.hu/hirek/nagybojt-kivul-es-belul-harminc-kerdes-es-valasz-segit-keszuletben