Utazzunk 2020-ban is

Március 7-8.-án került megrendezésre a „Menjünk világgá” Utazási Kiállítás a Miskolci Egyetem főépületében. Az idei belföldi díszvendég Edelény, a külföldi vendégként, pedig Hainan került bemutatásra a Robinson Tours magyar utazási iroda által. Kiállítás során az arra járók információt kaphattak, valamint gondolkodhattak, hogy merre látogathassanak el, akár a nyári vakáció alatt.

Fotó: MivanMi live

Szerencsére eső mentes hétvégén lehetett ellátogatni a 27. „Menjünk világgá” Utazási Kiállításra. Az eddigi szervezésektől eltérően a Miskolci Egyetem adott otthont a rendezvénynek az Ásványfesztivállal összekötve. – „A két rendezvény tökéletesen kiegészítette egymást.  Az utazási kiállításra érkezők közül sokan kíváncsiak voltak a másik rendezvényre is, így mind a két rendezvény kapott a másiktól egy potenciális érdeklődő kört.” – nyilatkozta Bárdos István Szerviz Iroda Utazásszervező Kft. tulajdonosa, illetve az esemény szervezője.

A rendezvényen (óvatosabban rendezve új helyen, új körülmények között) 20 standon 50 kiállító volt jelen. A látogatók száma, pedig elérte a 4.000 főt. Érkeztek Békéscsabáról, Szegedről, Vásárosnamény, Hajdúszoboszlóról, Iglóról, valamint Kassáról is.

Fotó: MivanMi live

Az Edelényi Kastélysziget mellett mindenképpen érdemes megnézni a város három templomát, a borsodi földvár maradványait, valamint a tájházat is.

A kastély építésével párhuzamosan, a Holt-Bódva ölelte szigeten egy franciakertet alakítottak ki, amelyhez üveg- és narancsház is kapcsolódott, természetesen a gazdasági épületekkel együtt. A 18. századi franciakertet a 19. század első felében az új tulajdonosok, a német származású Coburg hercegek angolkertté alakíttatták át.

A terület északi részét a kastéllyal együtt 1928-ban eladták a magyar államnak, majd a szigetet a II. világháború után végképp kettéosztották: a déli részen sporttelepet alakítottak ki, amivel a sziget korábbi egysége teljesen megszűnt. Az 1980-as évekre a korábbi kastélypark egyre elhanyagoltabb lett, és már csak egyes facsoportok emlékeztettek a 19. századi angolparkra, a 18. századi franciakert emlékét pedig csak a fősétány mentén álló, 1781-ben épült kis temetőkápolna őrizte meg.

Edelényi kastélysziget
Forrás: http://nol.hu

A kastélyt eredetileg a Bódva szigetére építették fel. Már a 19. században elkezdték a folyó szabályozását, de az élőmeder mai nyomvonalát csak az utolsó, 1969-es szabályozás során alakították ki. A megmaradt Holt-Bódva-ág négy évtized alatt eliszaposodott és elkoszolódott. Revitalizációja 2010-ben történt meg, amelynek eredményeként az őshonos növényekkel és állatokkal ma már védettséget élvező, NATURA 2000 területként tartják nyilván.

Borsodi Tájház a város és a Bódva völgye regionális múzeumaként van számon tartva. Három porta lakóház és gazdasági épületegyüttesét foglalja magába. A három porta termeiben a néprajzi anyagon kívül még a cipész-, a kerékgyártó-, a kádár- és a kovácsműhely, Hodossy Gyula kovács- és rézöntő mester munkái és a múzeum jelentős textilgyűjteményéből egy egyedülálló és gazdag kiállítás fedezhető fel. Helyet ad a Borsodi Földvár ásatása során előkerült leletanyag egy részének is. Az udvaron lehetőség van tradicionális fegyverek kipróbálására is. Az elhelyezett táblákról megismerhetjük a kor lovagi szokásait. A gasztropince Edelény hegyeinek borkultúráját mutatja be az érdeklődők számára.

A Tájház szomszédságában helyezkedik el a Borsodi Földvár, amit a  X-XI. században alakították ki. A föld-fa szerkezetű földvár építészettörténeti ritkaságnak számít, amelyet egykor Bors vezér építtetett, és Borsod megye elnevezése is innen ered. A földvár egy részét rekonstruálták. A várat a tatárjárás idején felégették, de véglegesen csak a törökök pusztították el.

A Földvár mellett elhelyezkedő Borsodi református templom késő barokk stílusban épült Göhm András tervei szerint 1789-97 között. 1809-11 között Csatlós János, szendrői kőműves a főhomlokzat elé építette a tornyot, amely háromszintes, párkányokkal és lizénákkal tagolva, barokk bádog sisakkal fedve készült el. Az egyhajós épülethez egyenes záródású, sarkain lekerekített szentély kapcsolódik. A templom famennyezete egykorú az építéssel, s száz táblából áll, amelyeket Hubay Sándor asztalosmester készített. A 211 kg-os (74 cm) és 90 kg-os (57 cm) harangjait Szlezsák László öntötte Budapesten. A nagyobbik harangon az alábbi, felirat látható: „Ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveteket”.

A város központjában található Református templom műemlék jellegű, ami 1330 körül épült. A nyolcszög három oldalával záruló, támpilléres sugárboltozatos záródású szentélyének ablakai a környék legszebb gót stílusú műemlékei közé sorolhatók. 1696-ban kibővítése során, készítették el a templom tornácos toronysisakját. Festett kazettás famennyezete 1792-ben készült, száz táblából áll. A jobb oldal homlokzatának faragott fa kapuja 1785-ból való, bevésett latin nyelvű bibliai felirattal, amelynek fordítása: “Óh, Jehova! Add, amit elrendelsz, és rendeld el, amit akarsz!” 1930-ban neogótikus bejárati kaput nyitottak rajta Schulek János tervei alapján. Átalakítás alatt tornyát újjáépítették, hogy elnyerje jelenlegi beosztását és formáját.

Szent Kereszt görög katolikus templom Török Ferenc tervei szerint rakacai kőből épült 1979-től 1983-ig. Padlóját is a közeli rakacai bányából származó, csiszolt kővel burkolták. Az 1983-ban felszentelt templom építészeti remekművé vált, impozáns megjelenése a város látványosságai közé emeli.

A jelenlegi edelényi Jézus szíve római katolikus templom felépültéig a Coburg Kastély kápolnáját használták a katolikusok. A budapesti Makovszky Ferenc volt a tervező építész. A munkát 1903 őszén kezdték el és 1905 májusára elkészült. A templom felszentelése 1905. július 2-án történt meg. Az orgonát 1906 tavaszán építették be a helyére a híres pécsi Angster és fia orgonaépítők által. A templom neogót stílusú, római kereszt alaprajzú, amely 22 méter a hosszú és a szélessége, pedig 16 méter. A belső magassága 11 méter, a torony pedig 26 méter. Az első toronyórát 1921-ben adományozták. A freskókat és a belső festést 1976-ban készítette Takács István (a testvérével) híres mezőkövesdi festő.

Fotó: MivanMi live

A külföldi díszvendég Hainan volt a Robinson Tours bemutatása által. Hainan a Kínai Népköztársaság egyetlen trópusi szigete és egyben legkisebb tartománya, mely az ország legdélibb pontján, a Dél-kínai tengerből emelkedik ki. A sziget területe 34 ezer km2 és 2000 kilométernyi tengerparti szakasszal rendelkezik. Népessége 9 millió fő. Az évek során Hainan Kína egyik legnyitottabb és leggyorsabban fejlődő tartománya lett. A tartomány északi pontján található Haikou, mely a sziget politikai-, gazdasági-, kulturális- és kereskedelmi központja. A turisztikai régió mégis a sziget ellentétes pontján, délen alakult ki, Sanya térségében. A strandok jellemzően lassan mélyülő, kristálytiszta vizű, széles homokos partok, egyes strandokon fehér homokkal, nyaktörően magas kókuszpálmák szegélyezik végig a sétányokat. A sziget ad otthont Kína legnagyobb területen fennmaradt esőerdősségének és több mint 4000 állat- és növényfajának, legmagasabb hegycsúcsai pedig elérik az 1800 métert is. A sziget környéki korallzátonyokon lehetőség nyílik könnyűbúvárkodásra is. Csodálatos víz alatti élővilága bámultba ejti az embert.

A sziget egy szélességi körön található Hawaii szigetével és a klímája is megegyezik. Trópusi monszun éghajlatú, így egész évben élvezhetjük a meleg időjárást. A nyár hosszú, meleg és párás, a tél pedig rövid, száraz mérsékelten meleg. A nyári hónapokban előfordulhat csapadékosabb időszak, mely főként a sziget északi terültét érinti, délen inkább csak nyári zápor jellegű esőzések a jellemzőek. A tengervíz egész évben fürödhető, nyáron akár a 30°C-t is elérheti, de télen sem csökken 23°C alá. Ezért nevezik Kína Hawaii-szigetének is.

Fotó: MivanMi live

A két nap alatt a látogatók számára bemutathatták, és meggyőzhették őket, szuveníreket, kóstolókat adva, hogy az adott települést válasszák úti célnak. „Figyelembe véve a jelenlegi „pánik és hisztéria” helyzetet, mindkét részről sikeresnek tartottuk a két rendezvény azonos időben történő megrendezését.” – jelentette ki Bárdos István. Meg nem bánva és magabiztosságot adva remélik, hogy jövőre jobban kitudnak bontakozni, továbbá emlékezetesé teszik Miskolc és az eseményre látogatók számára a további Utazási Kiállítást.